Csobánka község Önkormányzata Képviselő-testületének

7/2004.(III.26.) KTr. sz., 10/2004.(VI.25.) KTr. sz.,10/2005.(IV.29.) KTr. sz., 15/2005.(VII.1.) KTr. sz., 18/2005.(X.28.) KTr. sz., 29/2005.(XII.16.) KTr. sz., 21/2006.(XI.10.) KTr. sz., 1/2007.(I.29.) KTr. sz., 9/2007.(VI.29.) KTr. sz., 1/2008.(II.1.) KTr. sz., 6/2008.(IV.25.) KTr. sz., 7/2008.(V.30.) KTr. sz. , 13/2008.(X.31.) KTr. sz. , 19/2008.(XII.19.) KTr. sz., 14/2009.(VI.26.) KTr. sz., 18/2009.(XI.12.) KTr. sz.  és a 6/2010.(III.30.) KTr. sz. rendeletekkel módosított*

19/2001. (IX.28.) sz. rendelete

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról

 

(a módosításokkal egységes szerkezetben)

 

Preambulum

 

A Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében a község választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga, melyet a választópolgárok az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg közvetlenül helyi népszavazással gyakorolnak.

A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Csobánka községben külön figyelmet kell fordítani a nemzetiségi – szerb, német, szlovák – lakosság és a jelentős számú roma etnikum sajátos érdekeire.

A helyi közügyek:

Ø a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához,

Ø a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához,

Ø és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

 

A helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg (1990. évi LXV. tv. – továbbiakban: Ötv.), az alapjogokat a Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti (1949. évi XX. tv. 44/A.§.).

 

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, mely testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül.

 

A helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályozásáról a képviselő-testület külön rendelete gondoskodik.

 

A helyi Önkormányzat - a választott helyi képviselő testület által vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

Az önként vállalt helyi közügyekben az Önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.

Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, melyek meghatározásával egyidejűleg az Országgyűlés biztosítja az ellátásukhoz szükséges anyagi feltételeket - dönt a költségvetési hozzájárulás mértékéről és módjáról.

* = A  10/2005.(IV.29.) KTr. sz. rendeletek az SZMSZ (egyes) mellékleteit, a 18/2005.(X.28.) KTr. sz. és a 29/2005.(XII.16.) KTr. sz. rendeletek kizárólag 5. sz. mellékletét módosították. A főszöveget módosító 7/2004.(III.26.) KTr. sz., továbbá 10/2004.(VI.25.) KTr. sz. rendeletek rendelkezéseit a továbbiakban a lábjegyzetek jelölik! A 15/2005.(VII.1.) KTr. sz. rendelet – egyes mellékletek módosítása mellett - a mellékletek főszöveg-béli hivatkozásait egységesítette, a módosított 66.§ szerint, az 1/2007.(I.29.) KTr. pedig a főszöveg felülvizsgálatáról, míg a 9/2007.(VI.29.) KTr. az 5. sz. melléklet módosításáról szól. Az 1/2008.(II.1.) KTr. a főszöveget és mellékleteket egyaránt módosította, a mellékletek és függelékek (ismét módosított 66.§ szerinti) újra-számozásával együtt, majd a 6/2008.(IV.25.) KTr. 7. sz. melléklettel bővítette az SZMSZ-t, a 7/2008.(V.30.) KTr. sz. rendelet pedig bővítette az 1. sz. mellékletét (egy polgármesteri döntési jogkörrel). A 13/2008.(X.31.) KTr. a Tanácsnokra vonatkozó 60.§ (1) bek.--t hatályon kívül helyezte – ugyanezért módosítva az 1. és 3. sz. mellékleteket is! A 19/2008.(XII.19.) KTr. az 1, 3. és 6. sz. mellékleteket módosította, a 14/2009.(VI.26.) KTr. sz. a 23-24-25.§-ok egy-egy tagmondatát, és az 1, 2, 6. sz. mellékleteket, a 18/2009.(XI.12.) KTr. sz. pedig az. 1. sz. mellékletet bővítette, a 6. sz. mellékletet (2010.III.1-től hatályosan!) módosította. A 6/2010.(III.30.) KTr. sz rendelet pedig a 6. sz. mellékletet kiegészítette.

Fentiekre tekintettel Csobánka község Önkormányzatának Képviselő-testülete A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 18. §. /1/ bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetének és működésének teljes körű szabályozása céljával a következő rendeletet alkotja:

 

I. Fejezet

 

Általános rendelkezések

 

1. §.

 

/1/ Az Önkormányzat jogi személy.

 

/2/ Az Önkormányzat megnevezése:

Csobánka község Önkormányzata

 

/3/ Az Önkormányzat székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1.

 

/4/* A Képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő (a település lélekszámához kötött 11 főnyi, kislistán mandátumot szerzett tag és a polgármester).

A megválasztott polgármester a Képviselő-testület tagja, annak elnökeként képviseli a Testületet. Akadályoztatása esetén a képviselet joga az alpolgármestert illeti.

Az önkormányzat közigazgatási területét és az egyéni választókerület érvényes szavazóköri beosztását e Rendelet – továbbiakban: SZMSZ - 1. sz. függeléke tartalmazza. A függelék aktualizálásáról az önkormányzat jegyzője – a Helyi Választási Iroda vezetőjeként – a vonatkozó törvényeknek megfelelően saját hatáskörében intézkedik.

 

/5/        A Képviselő-testület feladatait saját maga és szervei (bizottságok) továbbá vezető tisztségviselői (polgármester, alpolgármester, tanácsnok, jegyző), valamint Hivatala és intézményei útján látja el.

A Képviselő-testület tagjainak adatait az SZMSZ 2. sz. függeléke, bizottságait – és azok személyi összetételét – a 4. sz. függelék, intézményeit a 6. sz. függelék tartalmazza.

2. §.

 

/1/ A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:

Csobánka község Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala

 

/2/ A Hivatal székhelye: 2014 Csobánka, Fő út 1.

 

/3/ A Polgármesteri Hivatal működési rendjét az SZMSZ 6. sz. melléklete tartalmazza.

 

 

* = Az 1.§ (4) bek.-e a 21/2006.(XI.10.) KTr. sz. rendelet 1.§-val megállapított szöveg, mely 2006. október 1.-től érvényes rendelkezés.

 

 

 

A helyi kisebbségi önkormányzatok

 

3.§.

 

/1/ A helyi kisebbségi önkormányzatok jogairól és feladatairól az 1993. évi LXXVII. tv. IV. fejezete, valamint az 1997. évi C. tv. rendelkezik.

 

/2/ A községben működő helyi kisebbségi önkormányzatok székhelyét, tagjainak és tisztségviselőinek névsorát az SZMSZ 3. sz. függeléke tartalmazza.

 

/3/* A helyi kisebbségi önkormányzatokat megilleti a Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár intézményéhez tartozó Dumtsa Jenő Nemzetiségek Háza ingyenes használata. Testületi működésük feltételeit az Önkormányzat az ügyviteli, postai, kézbesítési és gépelési feladataikkal járó költségek viselése útján biztosítja, oly módon, hogy e feladatokat a Polgármesteri Hivatal – Polgármester és Jegyző által e céllal közösen kijelölt – koordinátora látja el.

 

 

4. §.

 

/1/ Az e rendelet 1.§. /5/-ben felsoroltak számára a jogszabályokban foglalt feladat -, hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen rendeletben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

 

/2/ A képviselő-testület hatáskörét üléseken gyakorolja. Érdemi döntéseinek két formája: a határozathozatal és a rendeletalkotás.

 

/3/ A határozat az a döntési forma, amellyel az Önkormányzat saját működését és az általa irányított szervek/szervezetek illetve személyek feladatait szabályozza.

 

/4/ A képviselő-testület rendelete jogszabály, amely kötelező erővel bír a település polgáraira, adott tárgykörökben a településen tartózkodókra is.

 

 

5. §.

 

/1/ Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön önkormányzati rendelete határozza meg.

 

/2/ Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet rögzíti. (A község – e Rendelet 9. sz. függelékében felsorolt – díszpolgárainak a Képviselő-testület ülésein állandó tanácskozási jogot biztosít.)

 

 

 

* = A 3.§ (3) bek.-e a 21/2006.(XI.10.) KTr. sz. rendelet 2.§-a szerinti rendelkezés, mely 2006. november 10.-től hatályos.

 

6. §.

 

/1/ A Bevezetőben és a fenti 1-5. §.-ban foglaltak alapján az SZMSZ hivatott rögzíteni, illetve részleteiben szabályozni:

a./ az Önkormányzat feladatait, hatáskörét,

b./ az Önkormányzat gazdálkodásával és vagyonával kapcsolatos jogosítványokat,

c./ az önkormányzati működés fórumrendszerére vonatkozó előírásokat,

d./ a Képviselő-testület működési előírásait, köztük döntéshozatali rendjét,

e./ a képviselőkre, a bizottságokra, tisztségviselőkre, a Polgármesteri Hivatalra és az önkormányzati intézményekre vonatkozó rendelkezéseket,

f./ továbbá az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatait és hazai érdekszövetségekben való részvételét,

g./ valamint az Önkormányzati társulás(ok)ra vonatkozó szabályokat.

 

/2/ Az SZMSZ-t a képviselő-testület megválasztását követő fél éven belül (a társadalmi-gazdasági program megalkotásával és elfogadásával párhuzamosan) felülvizsgálja és szükség szerint módosíthatja.

 

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

 

Az Önkormányzat feladatai

 

7. §.

 

/1/ A települési önkormányzat köteles gondoskodni:

- az egészséges ivóvízellátásról,

- az óvodai nevelésről,

- az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

- az egészségügyi és a szociális alapellátásról,

- a közvilágításról,

- a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról.

 

/2/ A települési önkormányzat köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

 

8. §.

 

/1/ Az e paragrafusban felsorolt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg, hogy - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően - mely feladatokat milyen mértékben és módon lát el.

 

/2/ A helyi önkormányzat feladatai körében ellátja:

- a településfejlesztést, településrendezést, az épített és természeti környezet védelmét,

- a közterület fenntartásával, tisztántartásával kapcsolatos feladatokat,

- a települési szilárd és folyékony hulladék összegyűjtését, elszállítását, ártalommentes elhelyezését,

- a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat,

- az önkormányzati jelképekkel kapcsolatos, helyi rendeletben szabályozott feladatokat,

 

/3/ A helyi önkormányzat gondoskodik:

- a köztemetők létesítéséről, bővítéséről, bezárásáról, kiürítéséről, újra használatbavételéről,

- állati hullák ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

- a település belterületén lévő kóbor ebek befogásával, őrzésével, vagy megsemmisítésével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegségek tüneteit mutató vagy betegségre gyanús macskák és ebek kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

- az ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezéséről /nyilvántartás, összeírás alapján/,

- a település belterületén - külön jogszabályban - meghatározott növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről,

- az általános, nyilvános könyvtári szolgáltatásról,

- a Közösségi Ház fenntartásáról,

- közvilágítási berendezések létesítéséről és üzemeltetéséről,

- a helyi jelentőségű természeti értékek megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról,

- a település vízellátásáról, csatornázásáról, az összegyűjtött szennyvizek tisztításáról, a csapadékvíz elvezetéséről,

- a helyi vízrendezés és vízkár elhárítás, valamint az árvíz és belvíz védekezés államigazgatási feladatainak ellátásáról,

- a közúti közlekedéssel, a tömegközlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok elvégzéséről, a helyi közutak kezeléséről,

- a tűzvédelem, a közbiztonság helyi feladatainak meghatározásáról,

- az óvodai és alapfokú iskolai nevelési-oktatási ellátásról,

- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokról,

- az általános iskolai tanulmányok befejezését követően tovább nem tanulók tankötelezettsége teljesítéséhez szükséges feltételekről,

- a körzeti egészségügyi alapellátásról,

- a szociális alapellátásról.

 

/4/ A helyi önkormányzat feladatai körében biztosítja:

- a honvédelemmel, polgári védelemmel, a lakosság védelmével összefüggő teendőket.

- a közművelődési tevékenységek és szolgáltatások közösségi színteréül szolgáló helyet,

 

/5/ Az önkormányzat közreműködik

- a helyi energiaszolgáltatásban,

- a foglalkoztatás megoldásában,

- az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésében,

- a nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosításában.

9. §.

 

A települési önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:

- az alapfokú művészeti oktatásról,

- a beilleszkedési és tanulási zavarokkal küzdő kiskorúak oktatása segítésével: az alap- és középfokú iskolai tanulók képesség-, tehetség-, továbbá személyiség-vizsgálatával és -fejlesztésével, pedagógiai tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokról.

 

10. §.

 

/1/ Az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.

A Testület a polgármesteren, az alpolgármesteren, a bizottságokon, valamint a képviselőkön keresztül kapcsolatot tart ezekkel a közösségekkel, az őket érintő kérdések megvitatásához véleményt kér, illetve a döntés előkészítésbe őket bevonja.

 

/2/ Az SZMSZ 9. sz. függelékében felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit (tevékenységi körüket érintő kérdésekben) tanácskozási jog illeti meg a Képviselő-testület és bizottsága(i) ülésein (Ötv. 85.§ /5/).

E tanácskozási joggal felsorolt képviselőket a polgármester az önkormányzati képviselőkével azonos – de mellékletek nélküli – Meghívóval hívja meg a Képviselő-testület üléseire, s lehetővé teszi számukra, hogy az ülésekre előterjesztett dokumentációt a Polgármesteri Hivatalban tanulmányozhassák.

 

11. §.

 

A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások biztosítása céljából önkormányzati intézményt, gazdasági vállalkozás céljára gazdasági társaságot alapíthat.

 

Az önkormányzati feladatok ellátásával

összefüggő hatáskörök

 

12. §.

 

/1/ Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, amely egyes hatásköreit a polgármesterre, illetve bizottságaira, továbbá törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át.

 

/2/ Az átruházott hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatáskört visszavonhatja.

 

/3/ A képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri vagy bizottsági döntések végrehajtását felfüggesztheti, ha azok ellentétesek a jogszabályban foglaltakkal vagy sértik az önkormányzat érdekeit.

 

/4/ Az átruházott hatáskörök – köztük az önkormányzati hatósági ügyekben az I. fokú döntés jog- és hatáskörei - jegyzékét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

 

 

13. §.

 

/1/ A képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatáskörébe tartozik:

- az önkormányzati rendeletalkotás,

- a helyi adók megállapítása,

- az Önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása,

- a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás, ideértve a 11.§.-ban megnevezett szervezetek vezetőinek kinevezését is,

- a helyi népszavazás kiírása,

- az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,

- a gazdasági program (költségvetési koncepció) kialakítása, a költségvetés megállapítása és a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása,

- az éves költségvetési rendeletben eladásra ki nem jelölt ingatlanok értékesítése,

- a településrendezési terv jóváhagyása, továbbá:

természetvédelmi terület védetté nyilvánítása,

a közlekedés szempontjából is fokozottan védett üdülő- és lakókörzetek meghatározása,

- hitel felvétele,

- kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,

- önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervekhez való csatlakozás,

- megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezetekhez való csatlakozás,

- intézmény és önkormányzati vállalkozás alapítása,

- közterület elnevezése, emlékmű, köztéri szobor állítása,

- eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,

- a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása,

- állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási szolgáltatási körzeteiről, amennyiben az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti,

- véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,

-           továbbá mindaz, amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal, így különösen:

· az Önkormányzat hosszútávú társadalmi-gazdasági programjának elfogadása,

· a képviselő-testület éves munkatervének elfogadása,

· döntéshozatal összeférhetetlenségi ügyekben,

· a képviselő-testület bizottságai által hozott hatósági döntések másodfokú felülvizsgálata.

 

/2/ A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal és a szomszédos települések önkormányzataival.

A koordináció célja a koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

 

Kivételes szabályok

 

14. §.

 

/1/ Törvény, vagy annak felhatalmazása alapján hozott Kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatósági hatáskörrel ruházhatja fel.

Törvény vagy Kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a Képviselő-testület Hivatala ügyintézőjének is.

 

/2/ Törvényben, vagy annak felhatalmazása alapján Kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófa-elhárítási ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

 

/3/ Ha a polgármester az /1/ és /2/ bek.-ben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

 

Jogorvoslatok

 

15. §.

 

/1/ A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.

 

/2/ A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a képviselő testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

 

/3/ A képviselő-testület /1/ és /2/ bek. alapján hozott határozatának felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni, a határozat közlésétől számított 30 napon belül.

A pert az Önkormányzat ellen kell indítani.

 

A felterjesztési jog

 

16. §.

 

/1/ A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben (közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján) az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és

- tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

- javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,

- az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

 

/2/ A megkeresett szerv (az Ötv. 101.§. /2/ bek. értelmében) a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni, illetve hatáskör hiányában 3 napon belül áttenni a megkeresését a hatáskörrel rendelkező szervhez - a megkereső önkormányzat egyidejű tájékoztatása mellett.

 

 

III. Fejezet

 

Az önkormányzat gazdasági alapjai

 

17. §.

 

/1/ Az Önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonával önállóan rendelkezik, és költségvetési bevételeivel-kiadásaival önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik.

 

/2/ Az Önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. A költségvetéssel kapcsolatos feladatok és hatáskörök erre tekintettel rögzített részletezését (tájékoztató céllal) az SZMSZ 10. sz. függeléke tartalmazza.

Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.

 

/3/ Az Önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat, emellett kizárólagosan gyakorolja a vagyontárgyak felett a tulajdonosi jogokat.

 

 

18. §.

 

/1/        Az önkormányzat vagyona tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

 

/2/ Az önkormányzati vagyon külön része a kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását közvetlenül szolgáló törzsvagyon, melynek körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

A törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani, a vagyoni állapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

 

/3/ A képviselő-testület gondoskodik*:

- az új vagyontárgy törzsvagyon körébe történő utalásáról, az új vagyontárgy forgalomképtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek illetve forgalomképesnek történő minősítéséről,

- az Önkormányzat éves költségvetésében út- és közterület-fenntartásra, valamint csapadékvíz-elvezetők karbantartására, továbbá beruházási feladatok céljára rendelt pénzeszközök elszámoltatásáról és e teendők ellátásának műszaki ellenőrzéséről.

- Az előbbiekben említett műszaki ellenőrzést – a közbeszerzési eljárás alá eső beruházások műszaki ellenőrzése kivételével - a Polgármester az általa megbízott ellenőr útján végzi. A közbeszerzési eljárás alá eső beruházások műszaki ellenőrének személyéről a Képviselő-testület dönt. A pénzügyi ellenőrzés minden esetben a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottságának feladata.

 

19. §.

 

/1/ Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, (lásd még Ötv. 77-92/D.§.)

 

/2/ A képviselő-testület éves költségvetését külön önkormányzati rendeletben állapítja meg.

 

/3/ Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

A polgármester az önkormányzat vagyoni és gazdasági helyzetéről évente (közmeghallgatás keretében) köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

 

 

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

 

20.§.

 

/1/ Az önkormányzat az Ötv. 92.§ (3) bek.-e szerinti kötelezettségét az SZMSZ 5. sz. mellékletében megjelölt belső ellenőr útján látja el.

 

/2/ A belső ellenőr a polgármester közvetlen irányítása alatt, a Képviselő-testület által elfogadott Belső Ellenőrzési Szabályzat – és annak  mindenkori Függelékét képező Éves Ellenőrzési Ütemterv - alapján  végzi munkáját.

 

/3/** Az Éves ellenőrzési ütemterv elkészítéséről a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága gondoskodik.

 

/4/ A belső ellenőr ellenőrzési tevékenységéről, annak tapasztalatairól – vizsgálati

jelentései másolatpéldányának megküldésével párhuzamosan – negyedévente beszámol a Pénzügyi Bizottságnak. Rendkívüli esetben – a polgármester útján - köteles kezdeményezni a Pénzügyi Bizottság összehívását. Amennyiben kezdeményezését a polgármester elutasítja, úgy a belső ellenőrnek közvetlenül a bizottság elnökéhez kell fordulnia kezdeményezésével.

 

* = A 18.§ (3) bek. második-harmadik albekezdése a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 3.§-val megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

** = A 20.§ (3) bek. a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 4.§-val megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

 

IV. Fejezet

 

Az önkormányzati működés fórumai

 

21. §.

 

A fórumok rendszere, szabályozása

 

/1/ Az önkormányzati működés alapelve annak nyilvánossága, melynek biztosítása érdekében fórumai e paragrafus előírásai függvényében nyitottak minden arra jogosult személy számára.

 

/2/ Az önkormányzati működés fórumai részben a belső irányításhoz, részben az érdekegyeztetéshez, részben pedig a választópolgárok közvetlen és közvetett joggyakorlásához kapcsolódnak.

 

a./ A Képviselő-testület működésével közvetlenül összefüggő fórumok:

- a képviselő-testület ülései

- a képviselő-testület bizottságainak ülései

- a Polgármesteri Hivatal vezetői értekezletei

 

b./ Az érdekegyeztetés és érdekképviselet fórumai:

- a Községi Vezetői Értekezlet

- a Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács ülései

- a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek munkatársi értekezlete

 

c./ Az állampolgári közvetlen joggyakorlás fórumai:

- a lakossági fórum,

- a falugyűlés

- a közmeghallgatás

- a Képviselő-testület nyilvános ülései

 

/3/ A Képviselő-testület és bizottságai üléseinek részletes szabályait e rendelet későbbi alfejezetei rögzítik, a Polgármesteri Hivatal irányítói és érdekegyeztető fórumainak rendjéről a Polgármesteri Hivatal belső szabályzata (Közszolgálati Szabályzat)  rendelkezik.

 

/4/ Az Önkormányzat tiszteletben tartja A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény területi érdekegyeztetésre vonatkozó rendelkezéseit, és Közalkalmazotti Megállapodás keretében rögzíti az érdekérvényesítés módozatait, eljárási rendjét.

 

22. §.

A Községi Vezetői Értekezlet

 

/1/ A Községi Vezetői Értekezlet az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal vezetőinek fóruma, melyet a polgármester szükség szerint, de legalább negyedévente köteles összehívni.

 

/2/ A Községi Vezetői Értekezletek célja:

- az önkormányzati működés intézményeket érintő feladatainak, döntés előkészítésének és döntéseinek összehangolása, az érintettek megfelelő szintű informáltságának biztosítása,

- az önkormányzat éves költségvetési rendeleteiben meghatározottak szerint az intézmények feladat ellátásához biztosított keretek szerinti gazdálkodás,*

- közreműködés az önkormányzati tervező és ellenőrző funkció gyakorlásában, az intézményi önállóság tiszteletben tartása mellett a költség-hatékony megoldások konszenzus elvén történő kidolgozása.

 

/3/ A Községi Vezetői Értekezleteken - a szavazásra jogosult polgármester, jegyző és intézményvezetők mellett - a nevezettek által meghívott gazdasági szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt.

A döntéshozatal gazdasági tárgyú kérdésekben minősített többséggel, egyéb esetekben egyszerű többséggel történik. (A határozatképességre vonatkozó szabályok azonosak a Képviselő-testület működésére vonatkozó előírásokkal.)

 

23. §.

A lakossági fórum

 

/1/ A Képviselő-testület Munkatervében megjelölt jogalkotási feladatok szerint egyes (új) rendelet-tervezeteket azok érdemi testületi megvitatása előtt lakossági fórum elé kell bocsátani. A fórum szervezéséhez irányadóak a Közmeghallgatás – e rendelet 25.§ (2) bek.-ben leírt - szabályai.**

 

/2/ A lakossági fórumról külön jegyzőkönyvet kell készíteni – melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik -, s a jegyzőkönyvet a rendelet-tervezet előterjesztésének tartozékaként kell a Képviselő-testület ülése elé terjeszteni. A lakossági fórum időpontját ezért úgy kell meghatározni, hogy a jegyzőkönyv is elkészüljön a Testület Munkatervében az előterjesztések benyújtására megjelölt határidőig.***

 

/3/ A lakossági fórum helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban a Községháza hirdetőtábláján és az Önkormányzat internetes oldalán, valamint a helyi újságban és plakátokon, továbbá A/6-os méretű, az Önkormányzat költségvetése terhére postai úton kézbesített szórólapokon is értesíteni kell.***

 

* = A 10/2004.(VI.25.) KTr. sz. rendelet 1.§-val megállapított szöveg, mely 2004. június 25.-től hatályos.

** = A 23.§ (1) bek.-nek második mondata a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 5.§ (1) bek.-e szerinti szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

*** = A 23.§ (2)-(3) bek.-e az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 1.§-val megállapított szöveg, mely 2007. február 1.-től hatályos – a 23.§ (3) bek.-nek jelölt része pedig a 14/2009.(VI.26.) KTr. 1.§-a szerinti módosítás, amely 2009. július 1.-től hatályos.

 

24. §.

A falugyűlés

 

/1/* A településen tervezett, 10 MFt-nál nagyobb értékű beruházások, továbbá 50 MFt-ot meghaladó értékű önkormányzati vagyont érintő döntések, illetve a falu lakosságának min. 10%-t érintő településfejlesztési intézkedések előkészítéseként – a lakosság közvetlen tájékoztatása, és az önkormányzati döntések előkészítésébe történő bevonása céljával – a Polgármester falugyűlést köteles összehívni. Az előbbi érték-, illetve létszámhatárokat el nem érő településfejlesztési intézkedések előkészítéseként a Képviselő-testület - bármely szakbizottság javaslatára - falugyűlést hívhat össze.

 

/2/** A Falugyűlés összehívásához irányadóak a közmeghallgatás (25.§ /2/ bek.-ben rögzített) szabályai.

 

/3/* A falugyűlésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni – melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik -, s a jegyzőkönyvet a beruházások, és más településfejlesztési intézkedések tervezete előterjesztésének tartozékaként kell a Képviselő-testület ülése elé terjeszteni. A falugyűlés időpontját ezért úgy kell meghatározni, hogy a jegyzőkönyv is elkészüljön a Testület Munkatervében az előterjesztések benyújtására megjelölt határidőig.

 

/4/* A falugyűlés helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban a Községháza hirdetőtábláján és az Önkormányzat internetes oldalán, valamint a helyi újságban és plakátokon, továbbá A/6-os méretű, az Önkormányzat költségvetése terhére postai úton kézbesített szórólapokon is értesíteni kell.

 

 

25. §.

A közmeghallgatás

 

/1/ A Képviselő-testület éves Munkaterve, továbbá eseti döntése alapján évente legalább 1 alkalommal, közmeghallgatással egybekötött ülést tart, melyen az állampolgárok és szervezeteik képviselői (legfeljebb 2 óra időtartamban, ezen belül max. 5-5 perces felszólalással) közérdekű kérdéseket intézhetnek a Képviselő-testülethez, és javaslatokat tehetnek a település sorsát, működését érintő témakörökben szükségesnek tartott teendőkre.

Eseti döntéssel kitűzött (rendkívüli) Közmeghallgatás akkor tartható, ha

- legalább három települési képviselő,

- avagy a képviselő-testület bármely állandó bizottsága,

- illetve a helyi kisebbségi önkormányzat határozata

azt írásban (a soronkívüliség indokoltságának megjelölésével) indítványozza, és az indítványt a képviselő-testület minősített többséggel elfogadja.

 

/2/ A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges napirendekről a lakosságot legalább 10 nappal korábban a Községháza hirdetőtábláján és az Önkormányzat internetes oldalán, valamint a helyi újságban és plakátokon, továbbá A/6-os méretű, az Önkormányzat költségvetése terhére postai úton kézbesített szórólapokon is értesíteni kell.***

* = A 24.§ (1), továbbá (3)-(4) bek.-e - az 1/2007.(I.29.) KTr. 2 §-val megállapított szöveggel - 2007. február 1.-től hatályos, ezen belül a 24.§ (4) bek.-nek (és a 25.§ (2) bek.-nek!)jelölt része a 14/2009.(VI.26.) KTr. 1.§-a szerinti módosítás, amely 2009. július 1.-től hatályos.

** = A 24.§ (2) bek.-e a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 5.§ (2) bek.vel megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

*** = A 25.§ (2) bek.-e, továbbá (4) bek.-nek harmadik mondata az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 3.§-a (1)-(2) bek.-vel megállapított módosítással 2007.február 1.-től hatályos.

 

/3/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

A közmeghallgatásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

/4/ A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal érdemi választ kell adni. A Képviselő-testület ezért a felszólalások és hozzászólások elhangzása után azokat értékeli, és kijelöli azt a személyt vagy szervet, aki/amely a szükségesnek tartott további intézkedést az illetékes hatóság illetve más szerv előtt kezdeményezi.

A helyben meg nem válaszolt kérdésekre, javaslatokra az írásbeli választ 15 napon belül kell megküldeni, és – a kérdező előzetes kívánságára – az Önkormányzat internetes oldalán is közzé kell tenni.***

 

/5/ A jegyzőkönyv vezetéséről, a válaszadásra vonatkozó határidők betartásáról a jegyző gondoskodik.

 

/6/ A közmeghallgatástól független helyi népszavazás és népi kezdeményezés részletes szabályait külön önkormányzati rendelet rögzíti.

 

V. Fejezet

A Képviselő-testület működése

 

26. §.

 

/1/ A Képviselő-testület önkormányzati feladatait szervezetei, valamint a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

 

/2/ A Képviselő-testület működésének alapja a választási ciklus időtartamára szóló társadalmi-gazdasági Munkaprogram, melynek tervezetét az alakuló üléstől számított 6 hónapon belül a polgármester terjeszti a Testület elé, s annak tartalmáról-véglegesítéséről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

A Munkaprogramban rögzíteni kell a helyi közszolgáltatások és a településfejlesztés főbb céljait, a megvalósításukhoz szükséges anyagi erőforrások megjelölésével együtt - figyelemmel a megvalósításban szerepet vállaló önszerveződő közösségek támogatására szánt pénzeszközökre is.

 

/3/ A Munkaprogramból adódó feladatokat a Képviselő-testület éves Munkaterve rögzíti. A Képviselő-testület rendes üléseit az éves Munkaterv szerint tartja.

 

 

V/1. A Képviselő Testület Munkaterve

 

27. §.

 

/1/        Az egyes feladatok ellátásának meghatározásánál a Munkaprogram, az ellátáshoz szükséges anyagi eszközök tekintetében pedig az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak. Az éves Munkaterv összeállításánál e két dokumentumot kell alapul venni, és az aktuális feladatokra figyelemmel megfogalmazni a Képviselő-testület üléseire szánt témaköröket.

A Munkaterv előkészítéséről a polgármester gondoskodik.

 

/2/ A Munkaterv elkészítéséhez (a tárgyévet megelőző év október 31-ig) javaslatot kell kérni:

a) a települési képviselőktől,

b) a községben működő helyi kisebbségi önkormányzatoktól,

c) az önkormányzati intézmények vezetőitől (ideértve a jegyzőt, mint hivatalvezetőt is),

d) a községben működő – tanácskozási joggal felruházott – társadalmi szervezetektől és civil szerveződésektől,

e) továbbá a település országgyűlési képviselőjétől,

akik november 15-ig élhetnek javaslattételi jogukkal.

 

/3/ A Munkaterv tervezetét a beérkező javaslatok figyelembevételével - a polgármester irányításával - a jegyző november 30-ig állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a tervezetbe be nem került javaslatokról is.

 

/4/ A következő évi Munkaterv tervezetét minden év utolsó rendes testületi ülésén kell tárgyalni. Elfogadása minősített többséget igényel.

 

/5/ A Munkaterv tartalmazza:

- a tárgyidőszak fő feladatainak meghatározását, azoknak az ügyeknek a megjelölését, amelyek eldöntéséhez – jelen rendelet 23-24.§-a értelmében – szükség van a lakossági fórumok avagy falugyűlés közreműködésére, illetve e kapcsolódó fórumokat a képviselő-testület igényli,*

- a testületi ülések várható időpontját (ideértve a közmeghallgatás időpontját is), továbbá a nyári ülésszak-szünet kezdetének konkrét időpontját,

- a tervezett napirendeket, azok címét (tárgyát), az előkészítéséért felelős nevét, a napirend előadóját,

- azoknak a bizottságoknak a megjelölését, melyek a feladat előkészítésében részt vesznek,

- az írásos előterjesztések Polgármesteri Hivatalhoz történő benyújtásának határidejét,

- azoknak a napirendeknek a megjelölését, melynek tárgyára tekintettel az előterjesztés csak könyvvizsgálói véleménnyel együtt tárgyalható.

 

28. §.

 

/1/ A Képviselő-testület feladata a Munkaterv alapján:

- a döntésre előkészített előterjesztés megvitatása, elbírálása vagy elnapolása, feladat meghatározása,

- a végrehajtás kereteinek kijelölése, a szükséges anyagi eszközök biztosítása, a végrehajtás befejezésekor indokoltnak tartott ellenőrzés-értékelés szempontjainak meghatározása,

- a hiányosságok feltárása, és szükség esetén felelősség megállapítása.

 

* = A 27.§ (5) bek. első albekezdésének belső jogszabályi hivatkozása az 1/2007.(I.29.) KTr. 4.§-val megállapított szöveg, mely 2007. február 1-tól hatályos.

 

/2/ A Képviselő-testület a Munkaterv alapján havonta egy, de legalább évente tíz* alkalommal, csütörtöki napon 17.3o órai kezdettel rendes ülést tart.

(Az alakuló ülés részletes szabályait az Ötv., a rendkívüli ülés szabályait a következő alfejezet további rendelkezései rögzítik.)

 

/3/ A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszak-szüneteket minden év július közepétől augusztus 31-ig terjedően állapítja meg.

 

 

V/2. A Képviselő-testület üléseinek összehívása

29. §.

 

/1/        A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük távollétében pedig a Testület korelnöke hívja össze és vezeti. A polgármester a képviselő-testület ülését a Munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja (rendkívüli ülés).

 

 

/2/ A rendkívüli ülést össze kell hívni:

· a települési képviselők egynegyedének,

· vagy a képviselő-testület bizottságának,

· avagy a helyi kisebbségi önkormányzat – határozattal megerősített - indítványára,

· továbbá közvetlen veszély elhárítása miatt is.

 

/3/ A 29.§ (2) bek.-ben meghatározott esetekben a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó, polgármesterhez benyújtandó írásos – és az indítványozók által saját kezűleg aláírt – indítványban és az ülés meghívójában is** meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának részletes indokolását, a javasolt napirendet, helyet és időpontot is.

 

/4/ A polgármester az indítvány benyújtásától számított 8 naptári napon belül köteles gondoskodni az ülés összehívásáról – kivéve azt az esetet, ha ezen időn belül a képviselő-testület Munkaterv szerint eleve rendes ülést tart.

Utóbbi esetben az indítványt a rendes ülés napirendjére kell felvenni.

 

/5/** Rendkívüli ülésen – a napirend előtti felszólalásokat követően - csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott.**

 

/6/** A képviselő testület összehívását a Közép-magyarországi Regionális** Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

 

 

* = A 28.§ (2) bek. jelölt tagmondata az 1/2008.(II.1.) KTr. 2.§-a szerinti rendelkezés, mely 2008. február 1.-től hatályos.

** = A 29.§ (5) bek. első mondata a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 6.§ (1) bek.-vel megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos. A bekezdés második mondatát az 1/2007.(I.29.) KTr. 5.§-nak (2) bek.-e 2007. február 1.-től hatályon kívül helyezte, míg (1) és (3) bek-ei a 29.§ (3) és (6) bek.-t a *-gal jelölt szövegrésszel egészítették ki, illetve módosították.

 

 

 

30.§.

A meghívó

 

/1/ A rendes (Munkaterv szerinti) ülés – polgármester, ill. akadályoztatása esetén a nevében eljáró által aláírt – meghívóját, továbbá a hozzá kapcsolódó előterjesztéseket a címzetteknek legkésőbb az ülést megelőző hét péntek du. 16 óráig kell megkapniuk. Kivételt jelent a 29.§ (2) bek.-ben említett „közvetlen veszély” esete, amikor az ülést – tárgyának egyidejű közlésével – távirati úton vagy telefonon kell összehívni.

 

/2/ A meghívónak tartalmaznia kell:

· az ülés helyét és időpontját,

· a tervezett napirendeket és azok előterjesztőit,

· a meghívott személyek, szervezetek nevét,

· a zárt ülésre vonatkozó indítványt.*

A tervezett napirendek címét úgy kell megfogalmazni, hogy azok az előterjesztések, illetve az adott napirendi pont témájának részletes ismerete nélkül is értelmezhetőek legyenek.**

 

/3/ a.) A meghívót kézbesíteni kell a képviselőknek, továbbá

- a jegyző,

- a helyi kisebbségi önkormányzatok elnökei,

- az önkormányzati bizottságok külső tagjai,

- az állandó tanácskozási joggal (SZMSZ 9. sz. függeléke szerint) felruházott személyek és szervezetek,

- a községben bejegyzett, illetve működő pártok, civil szervezetek vezetői, helyi képviselői részére,

- valamint a napirend tárgyában érintettnek tekintett személyeknek,

akik a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vesznek részt.

 

b.) Meghívót kell továbbá küldeni

- az önkormányzati intézmények vezetői,

- és a település országgyűlési képviselője részére.

 

c.) Amennyiben a képviselő-testület olyan napirendi pontot tárgyal, amely az önkormányzat közreműködésével ill. szerződésével létrehozott társulást érint, úgy meghívót kell küldeni:

- a társult önkormányzat/ok polgármesterei,

- továbbá a társulás (mint önálló jogi személy) képviselője számára is.

 

d.) A Meghívót a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni, a lakosságot is tájékoztatva a képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, tervezett napirendjeiről – és munkaidőben biztosítva az előterjesztések megtekinthetőségét (a zárt ülések anyagának kivételével) az Önkormányzat internetes oldalán is.***

* = A 30.§ (2) bek. utolsó alpontja a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 6.§ (2) bek.-vel megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

** = A 30.§ (2) bek. utolsó, önálló mondata az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 6.§ (1) bek.-vel megállapított szöveg, mely 2007. február 1-től hatályos.

*** = A 30.§ (3) bek. d.) pontjának jelölt kiegészítései az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 6.§ (2)-(3) bek-vel meglálapított szöveggel 2007. február 1-től hatályosak.

 

A Meghívót (lehetőség szerint helyi újságban is történő megjelentésén túl) ki kell függeszteni:

- a Fő téri nagy hirdetőtáblán és az e célra rendszeresített további hirdetőtáblákon,

- a Közösségi Ház és Könyvtárban és az előtte lévő közterületen,

- a háziorvosi rendelőben, a gyógyszertárban és az élelmiszerüzletekben,

továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat internetes oldalán.***

 

e.)* Meghívásnak minősül a meghívó elektronikus úton (e-mailen) történő továbbítása is mindazon polgárok számára, akik ez iránti igényüket bejelentik a Polgármesteri Hivatal Titkárságán. A magukat e céllal regisztráltatók értesítést igényelhetnek a zárt ülések időpontjáról és azok tervezett napirendjéről is.

 

 

31.§.

Az előterjesztések közreadása**

 

/1/ Az előterjesztések címzettjei:

- a képviselő-testület tagjai,

- a jegyző,

- az érintett önkormányzati bizottságok tagjai,

- és (a rájuk vonatkozó napirendeknél) mindazok, akiket a Munkaterv és/vagy az előterjesztés készítője „érintettként” jelöl meg;

- valamint a Közösségi Ház és Könyvtár – mindazon előterjesztések kivételével, melyek tárgyában (önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügyekben) e rendelet 32.§ (2) bek.-e értelmében eleve zárt ülést kell tartani.

 A Közösségi Ház és Könyvtár az előterjesztéseket - azok testületi tárgyalását követő egy év elteltével – saját hatáskörében selejtezi és megsemmisíti.

 

/2/        Az előterjesztéseket olyan időpontban kell elkészíteni és közreadni, hogy azokat

az érintett bizottságok a képviselő-testület ülését megelőző két hétben már érdemben tárgyalhassák, és kialakíthassák azokkal kapcsolatos (írásos) állásfoglalásukat!

E céllal az érintettek részére a képviselő-testület ülése előtt három héttel – legkésőbb péntek 14 óráig – a bizottsági véleményezésre szánt előterjesztéseket kézbesíteni kell, illetve azokat a Polgármesteri Hivatalban elérhetővé kell tenni.

Az előterjesztések többi címzettjének a képviselő-testületi ülés meghívójával (és az írásos bizottsági véleményekkel) együtt kell az előterjesztéseket elérhetővé tenni, illetve kézbesíteni.

/3/ Közreadásnak minősül az előterjesztések (és Véleménylapok) elektronikus úton –

e-mailen – történő továbbítása is. (Ld. még következő alfejezetben.)

 

 

* = A 30.§ (3) bek. e.) pontja a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 6.§ (3) bek.-vel megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

** = A 31.§ rendelkezései a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 7.§-val megállapított szövegek, melyek 2004. május 1.-től hatályosak.

 

 

/4/* Amennyiben az előterjesztések címzettjei a Polgármesteri Hivatal Titkárságának megadják e-mail címüket, úgy részükre az előterjesztéseket és Véleménylapokat automatikusan elektronikus úton is el kell küldeni mindaddig, amíg ezzel ellentétes írásos nyilatkozatot nem tesznek a Jegyzőnél. E szolgáltatás teljesítéséről – a jelen paragrafus (2) bek.-ben foglaltak figyelembevételével – a Jegyző gondoskodik.

 

V/3. A Képviselő-testület ülései,

a határozatképesség, az előterjesztés

 

32. §.**

A képviselő-testület ülése

 

/1/ A képviselő testület ülése nyilvános.

 

/2/ A képviselő-testület zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor abban az esetben, ha az érintett személy a nyilvános tárgyalásba előzetesen írásban - avagy magán a testületi ülésen élőszóban - nem egyezik bele.

Az érintett személy álláspontjától függetlenül zárt ülést kell tartani önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, továbbá vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetében.***

A Testület zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. Ebben az esetben a zárt ülés elrendeléséről – annak oka megjelölésével - a Képviselő testület minősített többséggel határoz.

 

/3/ Zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló, a jegyző, továbbá

a Testület általi – egyszerű többséggel, legkésőbb az ülés napirendjének elfogadása előtt hozott ügyrendi határozattal történő - meghívása esetén az érintett fél és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, hogy az érintett meghívása mely esetben kötelező.

 

/4/ Azt, aki a zárt ülés elrendelése után nem jogosult az ülésen részt venni, a

levezető elnök – a zárt ülés időtartamára - távozásra szólítja fel, szükség esetén

kiutasítja az ülésteremből. A zárt ülés befejezését követően szünetet kell tartani.

 

/5/ A nyílt ülésről kép-, illetve hangfelvétel készíthető, s az ott elhangzottak az érintettek beleegyezése nélkül is nyilvánosságra hozhatóak.

A jegyzőkönyvezés céljára készült hangfelvételt 4**** év időtartamra a jegyzőnek

archíválnia kell.

 

/6/ Az (1)-(5) bek.-ben foglaltak a képviselő testület bizottságaira is vonatkoznak – hangfelvételt azonban bizottsági ülésről nem kötelező készíteni.

* = A 31.§ (4) bek.-e az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 7..§-val megállapított szöveg, mely 2007. február 1-től hatályos.

** = A 32.§ (2)-(4) bek.-e a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 8.§-val  megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

*** = A 32.§ (2)  bek. második mondatának utolsó tagmondata az 1/2008.(II.1.) KTr.  3.§ (1) bek.-e szerinti szöveg, mely 2008. február 1.-től hatályos.

**** = A 32.§ (5) bek.ben megjelölt (korábbi egy év helyetti) 4 éves időtartam előírása az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 8.§-a értelmében, 2007. február 1-től hatályos.

 

 

33. §.

A határozatképesség

 

/1/        A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselők több mint fele jelen van. Határozatképtelenség miatt elmaradt ülést – ugyanazon napirendek megtárgyalására – 8 naptári napon belüli időpontra újra össze kell hívni.

 

/2/ Az egyszerű többséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

 

/3/ A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének a szavazata szükséges. (ld. 43.§-nál!)

 

/4/ A döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét.

A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármelyik települési képviselő javaslatára a képviselő testület minősített többséggel dönt.

 

A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni, és szavazatát tartózkodásként kell számba venni.

 

A határozatképességről, a határozathozatalról, a szavazás eredményéről a Jegyzőkönyvvezető bárki által ellenőrizhető kimutatást vezet.*

34.§.

A távollét

 

/1/        A képviselő köteles részt venni a képviselő testület ülésén.

Igazoltnak kell tekinteni ugyanakkor a képviselő távollétét, ha azt az ülés levezető elnökénél előre bejelentette.

 

/2/ A bejelentés nélkül (igazolatlanul) távollévő képviselő nevét – e tény

feltüntetésével – az ülésről készült jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

 

/3/** Sorozatos mulasztásnak kell tekinteni azt, ha a képviselő három** egymást követő alkalommal, vagy 6 hónapon belül 4 ülésről hiányzik. (Mulasztónak minősül az a képviselő is, aki a napirendi pontok több mint felének tárgyalásán nincs mindvégig jelen.)

* = A 33.§ (4) bek. utolsó mondata a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 9.§-val megállapított rendelkezés, mely 2004. május 1.-től hatályos.

** = A 34.§ (3) bek.-e a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 10.§-val megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos. A bekezdésen belül jelölt három éves időtartam előírása az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 9.§-a értelmében 2007. február 1-től hatályos előírás.

/4/ A sorozatosan mulasztó képviselőt a Képviselő-testület írásban megkérdezi a mulasztás okáról. A megkérdezett 15 napon belül köteles írásbeli választ adni a Képviselő-testületnek. A válasz – avagy annak hiánya* – mérlegelése függvényében a Képviselő-testület írásban felkérheti a mulasztót, hogy fontolja meg lemondását – segítendő ezzel a Képviselő testület érdemi munkáját.

35. §.

Az előterjesztés

 

/1/ Előterjesztésnek minősül a Munkatervbe felvett, vagy a Képviselő-testület, illetve annak bizottsága, valamint bármely képviselő által előzetesen javasolt döntés-előkészítő anyag, rendelet- vagy határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

 

/2/ A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.**

 

/3/ Az írásos előterjesztés főbb elemei:

a./ az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket, korábbi megállapításokat, a témára vonatkozó jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, a Hivatal illetékes szakterületének szakmai véleményét  és mindazokat a körülményeket, tényeket, adatokat, amelyek alapján döntés hozható.

b./ a második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidő megjelölésével.

c./ a rendelet-tervezetek előterjesztésének többletkövetelményeit jelen SZMSZ rendeletalkotásra vonatkozó alfejezete rögzíti.

 

/4/ A testületi ülés elé kerülő írásos előterjesztések előkészítése mindenkor a jegyző feladata, munkaköri kötelessége.

Az előterjesztés döntés-előkészítő fázisában a bizottsági megtárgyaláshoz szükséges adatszolgáltatást a jegyző - a Hivatal dolgozóinak bevonásával - biztosítja.

A jegyző felel azért is, hogy a feladat- és hatáskörébe tartozó témakörökben az összes általa és a hivatal dolgozói által ismert információ a képviselők elé jusson.

A törvényességért és a helyi jogszabályok harmonizációjáért, valamint az ügykörébe tartozó előterjesztések tartalmi és formai követelményeinek betartásáért, minőségéért a jegyző felelős.

 

/5/*** A testületi ülésen döntést hozni csak megfelelő előkészítés után lehet. Az előterjesztők az ülést megelőző 3 munkanapon belül döntést igénylő anyagot nem nyújthatnak be. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztéseknek és a határozati javaslatoknak az ülésen történő kiosztását, amennyiben azokhoz csatoltan rendelkezésre áll a tárgyban illetékes szakbizottság/ok határozati javaslatot támogató véleménye is.***

* = A 34.§ (4) bek. utolsó mondatának jelölt kiegészítése az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 9.§-nak (2) bek.-e szerinti rendelkezés, mely 2007. február 1-től hatályos.

** = A 35.§ (2) bek.-nek további rendelkezéseit az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 10.§-nak (1) bek.-e 2007. február 1-től érvényesen hatályon kívül helyezte.

*** = A 35.§ (5) bek.-e a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 11.§-val megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos. A bekezdés második mondatát kiegészítő tagmondat az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 10.§ (2) bek.-e szerinti szöveg, mely 2007. február 1-től hatályos előírás.

Halaszthatatlannak minősül az az eset, amikor a döntéshez szükséges információk a testületi ülést megelőző 72 órán belüli időszakban jutottak az előterjesztés készítője, és általa a döntés-előkészítés szakmai felügyeletét ellátó Polgármesteri Hivatal tudomására.

 

/6/ Írásos előterjesztések, illetve határozati javaslatok a polgármester és a jegyző ellenjegyzésével kerülhetnek a testület elé. A tárgyalás további feltétele az illetékes bizottság véleményének ismertetése.

 

 

 

V/4. Az ülésvezetés szabályai

 

Az ülés menete

 

36. §.

Az ülés megnyitása

 

/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, ennek keretében megnyitja, szükség szerint berekeszti ill. bezárja azt, továbbá szüneteket rendel el.

A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester, annak távollétében a jelenlévők közül legidősebb települési képviselő (korelnök) helyettesíti.

 

/2/ Az ülés megnyitásakor a polgármester a jelenléti ív alapján (e rendelet 33.§.-ában foglaltakra figyelemmel) megállapítja az ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévőket, majd – bejelentve az önálló indítványokat és interpellációkat is - javaslatot tesz az ülés napirendjére, lehetőséget biztosítva arra, hogy bármely képviselő a napirend módosítására javaslatot tegyen.

A napirendről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

A testületi munkában csak az ülésen jelenlévők, a jelenléti ívet aláíró képviselők vehetnek részt, továbbá azok, akiknek a jelen SZMSZ tanácskozási jogot biztosít.

 

37. §.*

 

A polgármester napirend előtt szóbeli kiegészítést ad a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről, tárgyalásokról szóló írásos előterjesztéséhez. Ezt követően (max. 30 perc időkeretben) lehetőséget biztosít Beszámolója megvitatására, a napirend előtti felszólalásokra, önkormányzati ügyekben interpellációkra és kérdésekre.

 

38.§

Képviselői önálló indítványok

 

/1/        Az előterjesztések alapján bármely képviselő a napirendre felvett ügyekkel

össze nem függő, önálló napirendi indítványt (rendelet- ill. határozati javaslatot) is tehet, melyet – a rendes ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal - a polgármesterhez kell írásban, sajátkezű aláírással ellátva beterjesztenie.

* = A 37.§  szövege a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 12.§-val megállapított rendelkezés, mely 2004. május 1.-től hatályos.

/2/ Az e § (1) bek.-ben előírt feltételeknek megfelelő képviselői önálló indítványt a

Képviselő-testület ülése napirendjének meghatározásakor fel kell venni az elfogadott napirendek közé.*

 

/3/ Amennyiben a képviselői önálló indítvány az e § (1) bek.-ben előírt

feltételeknek nem felel meg, úgy az nem vehető napirendre.**

 

39. §.

Kérdések, interpellációk

 

/1/        A települési képviselő a képviselő-testület ülésén – önkormányzati ügyekben

– felvilágosítást kérhet

- a polgármestertől,

- az alpolgármestertől

- bizottság elnökétől,

- a jegyzőtől,

melyre az ülésen szóban – avagy legfeljebb 15 napon belül írásban – választ

kell adni.

 

/2/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testületnek határozatot hozni nem kell.

 

/3/ Az interpelláció („kérdés formájában kifejtett felszólalás”) benyújtására az Országgyűlés Házszabályának rendelkezései az irányadók. Interpellációt a települési képviselőnek a képviselő-testületi ülés napját megelőzően legalább 3 munkanappal a polgármesternél kell írásban benyújtania.***

 

/4/ Az interpellációnak tartalmaznia kell:****

- az interpelláló nevét,

- az interpelláció tárgyát,

- annak feltüntetését, hogy az írásban benyújtott interpellációt szóban is elő kívánja-e adni (melynek joga az interpellálót megilleti).

 

/5/ Az interpellációra a választ az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban kell megadni. Írásban megadott válasz esetén a testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.

 

/6/ Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület dönt – azt követően, hogy a válasz elfogadása kérdésében az interpelláló nyilatkozott.

 

/7/ Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, úgy a választ a következő ülésen részletesebb formában meg kell ismételni, különös tekintettel a képviselő-testület által megjelölt részletekre.

 

* = A 38.§  (2) bek.-nek szövege a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 13.§-val megállapított rendelkezés, mely 2004. május 1.-től hatályos.

** = A 38.§ (3) bek-e szerinti korlátozás az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 11.§-a szerinti rendelkezéssel 2007. február 1-től hatályos.

*** = A 39.§  (3) bek.-nek szó-javítását ld. a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 14.§-a szerint, mely 2004. május 1.-től hatályos.

**** = A 39.§  (4) bek.-nek szó-javítását ld. a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 14.§-a szerint, mely 2004. május 1.-től hatályos.

 

 

40.§

Felszólalások a képviselő-testület ülésén

 

/1/ A felszólalások típusai:

a./ napirend előtti felszólalás,

b./ felszólalás ügyrendi kérdésben,

c./ napirendhez kapcsolódó felszólalás (ld. 41.§-ban)

 

/2/ Napirend előtti felszólalásra – annak tárgya megjelölésével – bármelyik képviselő kérhet engedélyt a levezető elnöktől.

Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

 

/3/ A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. Az elhangzottakkal kapcsolatban vitának és határozathozatalnak helye nincs.

 

/4/ A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben (a napirend tárgyalása során) bármelyik képviselő bármikor 1 percre szót kérhet, és ügyrendi javaslatot tehet – melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 

41.§

  Az előterjesztések megvitatása

 

/1/ A napirend előtti felszólalások interpellációk, kérdések elhangzása után a polgármester napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát. Ennek keretében megadja, avagy megtagadja a szót, félbeszakíthatja az ülést, továbbá javaslatot tehet napirendek összevont tárgyalására.

 

/2/ A kérdések és napirend előtti felszólalások kivételével a napirendek tárgyalása határozathozatallal zárul. A szavazást a polgármester rendeli el, majd megállapítja annak eredményét és kimondja a határozatot.

 

/3/ Az előterjesztések feletti vita során az előadó a napirendhez szóban kiegészítést tehet. Az előterjesztések feletti vita során elsőként az előterjesztőt illeti meg a szó, majd ezt követően a napirend tárgyában illetékes bizottsági elnök vagy megbízottja szólhat a napirendhez - mely után a polgármester szót ad a bizottsági ülésen kisebbségi véleményt megfogalmazó bizottsági tagnak is, álláspontja (legfeljebb 3 percben történő) kifejtésére.*

Mindezek után a napirendhez kapcsolódó felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

A hozzászólók tényleges sorrendjét az elnök határozza meg.

 

/4/ Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel.

 

/5/ A felszólalás időtartama a tanácskozási joggal (avagy eseti felszólalásra elnöki engedéllyel) rendelkezők számára legfeljebb 2 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás csak kivételes esetben lehetséges, melynek időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.

Viszontválasz, továbbá személyes megtámadottság címén bármikor megadható a szó, de annak időtartama a 2 percet szintén nem haladhatja meg. A felszólalást az elnök engedélyezi – újabb viszontválasznak, avagy vitának helye nincs.

 

/6/ A vita lezárását követően - a határozathozatal előtt - a napirendi pont előadójának és a jegyzőnek, /amennyiben észrevételt kíván tenni/ meg kell adni a szót. A határozathozatal szabályait külön alfejezet rögzíti.

 

/7/ Az elnök, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását, továbbá a napirendi pont tárgyalásának elnapolását – melyről a képviselő testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

22 óra után új napirendi pont megtárgyalását nem lehet elkezdeni. Az e rendelkezéstől való eltéréshez minden további napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt a Testület minősített többségű egyetértést tanúsító ügyrendi szavazása szükséges.*

Az elmaradt napirendi ponto/ka/t a Testület következő rendes ülésen kell tárgyalni.

A tanácskozás rendjének fenntartása

42. §.

 

/1/ A tanácskozás rendjének fenntartásáról a levezető elnök (polgármester) gondoskodik. Ennek keretében:

a./ Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, ill. a hozzászólás megszabott idejét túllépi. A figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót.

b./ Rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

c./ Az ülésen jelenlévő érdeklődőknek a polgármester - a témától függően - max. 2 perces hozzászólási jogot biztosíthat.

d./ Ha a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy – ha annak személye nem állapítható meg – a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

e./ Tartós rendzavarás vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében elnapolhatja, avagy max. 30 percre felfüggesztheti az ülést.

f./ Bármely képviselő indítványára tárgyalási szünetet rendelhet el, a képviselők 1/3-nak kérésére pedig köteles azt elrendelni. A szünet időtartama legfeljebb 1/2 óra lehet. A szünet elrendelésének indítványozási jogával minden képviselő ülésnaponként csak egy alkalommal élhet, az előbbiek szerint kötelező szünet elrendelésére pedig ülésenként maximum két esetben kerülhet sor.

 

/2/ A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

* = A 41.§  (3) bek.-e második mondatának utolsó tagmondata a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 15.§ (1) bek.-e szerinti, míg a 41.§ (7) bek. második mondata a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 15.§ (2) bek.-e szerinti rendelkezés - melyek 2004. május 1.-től hatályosak.

 

Szavazás

43. §.

 

/1/ A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Szavazni csak személyesen lehet.

Először az ülésen elhangzó módosító és kiegészítő indítványokról dönt a Testület – az elhangzás fordított sorrendjében -, majd a véleménylapo/ko/n szereplő bizottsági javaslatokról (azok sorrendje szerint), ezt követően az előbbi döntéseknek megfelelően módosított határozat-tervezetről, annak hiányában pedig az eredeti határozati javaslatról születik döntés.*

/2/ Szavazategyenlőség esetén a születő határozat azt rögzíti, hogy a javaslatot a testület elutasította.

 

/3/ A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, úgy a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.

 

/4/ Minősített többség szükséges:

- önkormányzati rendeletalkotáshoz,

-           az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a tv. által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz,

- önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,

- külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,

- intézmény alapításához,

- gazdasági vállalkozásban való részvételhez,

- a képviselő szavazásból történő kizárásához,

- zárt ülés elrendeléséhez, amennyiben az testületi mérlegelés tárgya,

- *

- képviselő testület megbízatása lejárta előtti feloszlatásának kimondásához, melynél névszerinti szavazás szükséges, s mely esetben három hónapon belüli időpontra időközi választást kell kiírni, melynek költségei az önkormányzatot terhelik (lásd még Ötv. 18.§. /3/ bek.),

- a polgármester elleni kereset benyújtásához,

- a képviselő testület Munkaprogramjának, gazdasági programjának elfogadásához,

- hitelfelvételről, hitelnyújtásról szóló döntéshez,

- önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,

- kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

- helyi népszavazás kiírásához,

- közmeghallgatás rendkívüli ülés keretében történő megtartására irányuló javaslat elbírálásához.

 

* = A 43.§ (1) bek-nek harmadik mondata az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 12.§ (1) bek.-vel megállapított szöveggel 2007. február 1-től hatályos, mellyel egyidejűleg az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 12.§-nak (2) bek.-e a 43.§ (4) bek-nek kilencedik albekezdését 2007. hatályon kívül helyezte.

 

V/5. A döntéshozatal, határozat-, és rendelet-alkotás

 

44. §.

A döntéshozatal rendje

 

/1/ A képviselő-testület döntéseit (határozathozatal vagy rendelet-alkotás) nyílt szavazással , általában kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás lehet név szerinti is – mely esetben a képviselők az ülés Jelenléti ívén feltüntetett sorrendben szavaznak.*

 

/2/ A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

A képviselő-testület a szavazás módjáról – szükség szerint – egyszerű

szótöbbséggel, vita nélkül dönt.

 

/3/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna – és külön szavazóhelyiség – igénybevételével történik.

 

/4/* A szavazás lebonyolítását és eredményének megállapítását 3 fős szavazatszámláló bizottság végzi, melynek mindenkori elnöke a jelenlévő képviselők korelnöke, tagjai pedig a jelenlévő képviselők közül legifjabb képviselők.

 

/5/ A szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság elnöke a testületi ülés elnökének adja át, aki a szavazás eredményét kihirdeti, és a jegyzőkönyvet a testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolja.

 

 

45.§

  A képviselő-testület határozatai

 

/1/        A Képviselő-testület az állami irányítás egyéb jogi eszközeként határozatban szabályozhatja

- az általa irányított szervek feladatait,

- működésüket és a feladatkörükbe tartozó terveket,

- továbbá az egyedi döntéseket.

 

/2/ A képviselő-testület határozatait - külön a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

A zárt ülésen hozott határozatok nyilvános közzétételéről /a képviselő-testület döntését és a jogszabályi határokat figyelembe véve/ a jegyző gondoskodik.

A zárt ülés határozatairól megkülönböztető betűjelzéssel, de folyamatos sorszámmal és évszámmal ellátott nyilvántartást kell vezetni.

 

/3/ Nem kell sorszámmal ellátni: a napirend elfogadására, az ügyrendi kérdésekre, a tájékoztatók tudomásulvételére vonatkozó határozatokat.

 

* = A 44.§  (1) bek.-nek utolsó tagmondata a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 16.§ (1) bek.-e szerinti, míg a 44.§ (4) bek. a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 16.§ (2) bek.-e szerinti rendelkezés - amelyek 2004. május 1.-től hatályosak.

 

/4/ A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal tematikus nyilvántartást vezet, melyet havonta aktualizált tartalommal eljuttat az Önkormányzat internetes honlapja szerkesztőjének, aki gondoskodik annak három munkanapon belüli közzétételéről.*

 

/5/ A határozatokat az azonnal intézendő ügyek kivételével legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül kell a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek, valamint a képviselőknek eljuttatni.

 

/6/ A határozatok végrehajtásával kapcsolatos jelentéseket a jegyző készíti és terjeszti a képviselő-testület elé.

 

/7/ A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának ellenőrzése a polgármester feladata.

46. §.

A képviselő-testület rendeletei

/1/ A képviselő testület az Ötv.-ben meghatározott feladatkörében, magasabb szintű jogszabályokban nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény és kormányrendelet felhatalmazása alapján annak végrehajtására, a helyi sajátosságoknak megfelelő részletes szabályok megállapítására önkormányzati rendeletet alkot.

 

/2/ Jogszabályt akkor kell alkotni, ha a társadalmi-gazdasági viszonyok változása, az állampolgári jogok és kötelezettségek rendezése, az érdek-összeütközések feloldása azt szükségessé teszi.

Megalkotása előtt meg kell vizsgálni a szabályozás várható hatásait és a végrehajtás feltételrendszerét.

 

/3/ Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni:

- a Szervezeti- és Működési Szabályzatról,

- a települési képviselőknek, a bizottságok elnökeinek, tagjainak részére történő tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról, a bizottságok részére történő hatósági jogkör megállapításáról,

- a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjéről,

- a helyi önkormányzat vagyontárgya, vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, illetve más célú hasznosításáról.

 

/4/ Rendelet alkotását bármelyik képviselő, bizottsági elnökök, polgármester, alpolgármester, jegyző, a település társadalmi és civil szervezeteinek vezetői kezdeményezhetik.

 

/5/ A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal készíti el, az illetékes bizottságok, esetleges külső szakértő bevonásával.

 

/6/ Az új (azaz nem módosító rendelkezéseket tartalmazó) rendeletek tervezeteit érdemi elbírálás előtt lakossági fórum elé kell bocsátani.

* = A 45.§ (4) bek.-nek második tagnmondata az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 13.§-val megállapított szöveg, mely 2007. február 1-től hatályos.

 

/7/ A rendelet-tervezetet a tárgykörben érintett (témafelelős) szakbizottság írásos véleményével együtt kell a testület elé terjeszteni. Az elfogadás minősített többséggel történik.

 

/8/ A rendelet hiteles végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg, aki gondoskodik annak kihirdetéséről is.

 

/9/ Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

 

/10/ Az önkormányzati rendeleteket külön-külön naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

 

47. §.

 

/1/ Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történik. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napja számít.

 

/2/ Az önkormányzati rendelet közzétételére a helyi írott és elektronikus sajtóban való megjelentetéssel, a Közösségi Ház és Könyvtárban történő hirdetményi kifüggesztéssel és a helyi könyvtárban való elhelyezéssel kerül sor. A kihirdetett rendeletre – annak címére és az általa szabályozott életviszonyokra történő egyszerű és rövid utalással – kidobolás útján is fel lehet hívni a lakosság figyelmét, amennyiben erre önkéntes, évente pályázati pénzforrás terhére meghirdetett községi kisbíró-vetélkedőn kiválasztott kisbíró útján lehetőség nyílik.*

 

48. §.

 

/1/ A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.

 

/2/ A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról.

 

 

V/6. A testületi ülések jegyzőkönyve

49. §.

 

/1/ A képviselő testület üléseiről jegyzőkönyvet, továbbá hangfelvételt kell készíteni.

A jegyzőkönyv szövegszerűen tartalmazza

- az ülés helyét, időpontját, sorszámát, minősítését,

- a  megjelent – továbbá az igazoltan és az igazolatlanul távol lévő – képviselők, valamint a meghívottak nevét (utalva az ülés határozatképességére),

- az elfogadott napirendet,

- a napirend előtti felszólalások lényegét,

- a tárgyalt napirendi pontonként azok tárgyát, a kérdéseket és az elhangzott válaszokat, az előterjesztések írásos dokumentumait,

* = A 47.§ (2) bek.-nek második mondata az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 14.§-val 2007. február 1-i hatállyal megállapított szöveg,  mely 14.§ a  47.§ (3) bek.-t  2007. február 1-től hatályon kívül helyezte.

 

- a felszólalók nevét, mondanivalójuk tartalmát, a szóban előterjesztett határozati javaslatokat, az elhangzott interpellációkat és bejelentéseket, a képviselő-testület ülésén (folyamatában) történt fontosabb eseményeket,

- a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket,

- külön indítványra az egyéni véleményt, továbbá kérésre a képviselő szó szerinti hozzászólását,

- a polgármester esetleges intézkedéseit,

- és az ülés bezárására vonatkozó utalást.

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

 

/2/ A zárt ülésről külön hangfelvétel és jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv és a hangfelvétel titkos őrzéséről a jegyző gondoskodik.

 

/3/        A jegyzőkönyv elválaszthatatlan mellékletét képezik:

- a meghívó és a jelenléti ív,

- az írásbeli előterjesztések, beadványok ill. indítványok, határozati javaslatok,

- az írásbeli előterjesztésekről előzetesen alkotott szakbizottsági véleményeket és javaslatokat, továbbá könyvvizsgálói és kisebbségi önkormányzati állásfoglalásokat is tartalmazó ún. „összesített véleménylapok,*

- az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege,

- továbbá a névszerinti szavazásról készült névsor, és a titkos szavazás jegyzőkönyve.

 

/4/ Bármely képviselő kérheti, hogy a jegyzőkönyv tartalmazza azt, hogy valamely határozat ellen vagy mellett név szerint szavazott, valamint kérheti, hogy véleménye az általa megfogalmazott szöveg szerint kerüljön jegyzőkönyvbe.

 

/5/        A képviselő kérelmére a jegyzőkönyv mellékletét képezi az írásban benyújtott hozzászólás is.

 

50. §.

 

/1/ A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző - továbbá az elnök által az ülésen felkért két hitelesítő képviselő - írja alá.

 

/2/ A testületi ülésről a jegyzőkönyvet 3 példányban kell elkészíteni. Ebből

- az eredeti példányt a jegyző kezeli, gondoskodva /a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével/ azok évenkénti bekötéséről is;

- 1 példányt 15 napon belül a Regionális** Közigazgatási Hivatal vezetőjének kell megküldeni – szükség esetén ehhez csatolva a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;

 

* = A 49. § (3) bek. harmadik albekezdése az 1/2007.(I.29.) KT-r. sz. rendelet 15.§-nak (1) bek.-vel megállapított szöveg, mely 2007. február 1-től hatályos.

** = Az 50. § (2) bek. második albekezdésében jelölt módosítás, és a harmadik albekezdés kiegészítése az 1/2007.(I.29.) KT-r. sz. rendelet 15.§-nak (2)-(3) bek.-eivel megállapított rendelkezések, melyek 2007. február 1-től hatályosak.

 

 

- 1 példányt - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével -(az 49.§. /3/ bek.-ben felsorolt mellékletek nélkül, ugyanakkor az elfogadott rendeletek csatolásával) a községi Könyvtár részére kell eljuttatni, egyidejűleg elektronikus úton eljuttatva e dokumentumokat az Önkormányzat internetes honlapjának szerkesztőjéhez is, aki gondoskodik annak három munkanapon belüli nyilvános közzétételéről. (Önkormányzati képviselő kérésére számára is ekkor kell eljuttatni a testületi ülés hitelesített jegyzőkönyvének elektronikus változatát.)**

 

/3/ A képviselő-testület üléseiről felvett hangfelvételt, jegyzőkönyvet a képviselők számára hozzáférhető helyen kell tárolni.

A jegyzőkönyv alapján elkészített határozat-gyűjteményt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a képviselő-testület tagjainak.

 

/4/ A választópolgárok a - zárt ülés dokumentumai kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület elé szánt előterjesztésekbe és a képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyveibe egyaránt.

 

/5/ A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Polgármesteri Hivatal titkos iratként kezeli.

 

 

VI. Fejezet

A Képviselő-testület szervei és intézményei

 

VI/1. A települési képviselő

 

51. §.

 

/1/ A képviselőt az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.

 

/2/ A képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak az érdekeit, köteles részt venni a képviselő-testület munkájában.

A települési képviselő részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében is.

 

/3/ A települési képviselő jogosultságai:

a./ kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságoknak, a polgármesternek - a testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését.

b./ tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén, javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy tárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni.

c./ sürgős, azonnali intézkedést igénylő önkormányzati ügyben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését.

d./ megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet és külön felhatalmazás alapján a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben eljárhat.

e./ a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli támogatást. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

 

/4/ A települési képviselő kötelességei:

a./ a testület, továbbá – bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén pontosan megjelenni és a munkában részt venni;

b./ elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását az elnöknek előre bejelenteni;

c./ rendszeres időközönként fogadóórát, vagy más módon választóival kapcsolatot tartani, panaszaik és javaslataik intézését figyelemmel kísérni;

d./ tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett, vagy tudomására jutott információk saját maga és más előnyére, illetőleg hátrányára történő felhasználásától.

 

52. §.

A települési képviselő díjazása

 

/1/ A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmének - a képviselő erre irányuló igénye esetén - az Önkormányzat azon részét téríti meg, melynek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult.

 

/2/ A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak önkormányzati rendeletben meghatározott tiszteletdíjat, költségtérítést és természetbeni juttatást állapíthat meg.

 

 

VI/2. A képviselő testület bizottságai

 

53. §.

A bizottságok létrehozása

 

/1/ A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes - bizottságokat választ.

 

/2/        A képviselő-testület alakuló ülésén választja meg a Pénzügyi Bizottságot.

 

/3/        Az állandó bizottságok felsorolását és személyi összetételét az SZMSZ 4. sz. függeléke, a feladat- illetve hatáskörükbe utalt teendőket az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.

 

/4/ A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani.

 

/5/ A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.

 

/6/ A bizottságok nem képviselő tagjait a képviselő-testület választja meg, minősített szótöbbséggel. Megválasztásukat követően a képviselő-testület előtt - a képviselők esküjével azonos szövegezésű - esküt tesznek.

A tagok személyére bármely képviselő, ill. bizottság javaslatot kérhet társadalmi szervezetektől, egyesületektől.

 

/7/ A bizottságok személyi összetételében bekövetkező időközi változásokról a testület határozati formában dönthet. A határozathozatal minősített többséget igényel.

 

/8/ A képviselő-testület indokolt esetben - meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a testület által történő elfogadásáig tart.

54. §.

A bizottságok feladatai

 

/1/ A bizottság feladatkörében előkészíti a képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását.

- a testületi döntések előkészítése érdekében megvitatja az előterjesztéseket és a határozat/rendelet-tervezeteket, állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben,

- benyújtja a Képviselő-testület által - annak éves Munkatervében vagy határozatával - meghatározott előterjesztéseket,

- ellenőrzi feladatkörében a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat intézményeinek munkáját a képviselő-testületi döntések előkészítésében, illetve annak végrehajtásában.

 

/2/ A bizottság dönt az átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben, ideértve a rendeletileg számára biztosított hatósági hatáskörben hozott döntéseket is. E hatósági hatáskörben hozott döntések elleni – a Képviselő-testülethez intézett – fellebbezés II. fokú elbírálásában a bizottság képviselő tagjai nem vehetnek részt.

 

/3/ A bizottság kezdeményezési jogával élve a polgármester intézkedését kérheti, ha a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

 

55. §.

A bizottságok működése

 

/1/ A bizottságok működésének alapja a Képviselő-testület éves Munkaterve, melyben foglalt feladatokra és határidőkre tekintettel a bizottság maga gondoskodik ülései napirendjeinek tervszerű összeállításáról.

 

/2/ A bizottsági ülések időpontját az SZMSZ 5. sz. függeléke tartalmazza.

A bizottságot a polgármester indítványára soron kívül is össze kell hívni.

 

/3/ A bizottságok belső működési szabályaikat - az Ötv. és az SZMSZ keretei között - saját maguk állapítják meg. A bizottsági Ügyrend kötelező tartalmi elemeinek mintáját az SZMSZ 7. sz. függeléke tartalmazza.

 

56. §.

 

/1/ A bizottsági ülések lebonyolításához irányadóak az SZMSZ-ben a testületi ülés lebonyolításáról szóló szabályok.

 

/2/ A bizottsági elnök feladata, hogy a bizottsági ülés előtt a tárgyalandó anyagot egyeztesse a jegyzővel, polgármesterrel, más bizottságokkal, társadalmi szervezetekkel.

 

/3/ A község civil és politikai szervezeteinek (delegált) képviselői biztosítják az előkészítés és végrehajtás társadalmi kontrollját.

 

57. §.

 

/1/ A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal - a bizottság mellé kirendelt koordinátorok útján - látja el.

 

/2/ A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést tartalmazza.

 

/3/ A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyv 1 példányát 3 munkanapon belül a polgármesternek, illetve a jegyzőnek kell átadni, egyidejűleg a jegyzőkönyv elektronikus változatát el kell juttatni az önkormányzati képviselőnek és az adott bizottság tagjainak is.*

 

/4/ Az átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntéseket tartalmazó jegyzőkönyvek további 1 példányát - a soron következő testületi ülés jegyzőkönyvével egyidejűleg - meg kell küldeni a Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatalnak. A jegyzőkönyv továbbításáról a jegyző gondoskodik.

 

 

VI/3. A polgármester

 

58. §.

 

/1/ A polgármester megbízatását főállásban látja el, felette a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a vonatkozó jogszabályok keretei között határozva meg.

 

/2/ A polgármester munkaideje heti 40 óra, melyen belüli munkarendjét önmaga határozza meg. Ügyfélfogadásának időpontját az SZMSZ 6. sz. melléklete rögzíti.

* = Az 57.§ (3) bek.-nek utolsó tagmondata az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 16.§-val megállapított rendelkezés, mely 2007. február 1-től hatályos.

 

/3/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselő.

A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. (lásd még Ötv. 33/A-B. §.)

A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

 

/4/ A polgármester feladatai:

- segíti a képviselők munkáját,

- szervezi a testület munkáját,

- összehívja és vezeti a testület üléseit,

- képviseli az önkormányzatot,

- szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

-   biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű
nyilvánosságát,

-   javaslatot tesz az éves és a hosszú távú munkaterv kidolgozására,

-   gondoskodik a község vagyonának megőrzéséről és gyarapításáról,
elősegíti a község fejlődését, - együttműködik a társadalmi
szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő szervezeteivel,

-   átadja a díszpolgári kitüntetéseket és a képviselő-testület által
adományozott elismeréseket,

- indítványozza a bizottságok összehívását,

-   biztosítja a bizottságok működésének feltételeit,

-   kapcsolatot tart a bizottsági elnökökkel,

- felfüggeszti az átruházott hatáskörben meghozott bizottsági döntések
végrehajtását, amennyiben az ellentétes a képviselő-testület
határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett
döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

-   a képviselő-testület döntései szerint, saját önkormányzati jogkörében
történő utasítás-adási jogával élve, a jegyző útján irányítja a hivatal
önkormányzati feladatainak végrehajtását,

-   a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal

feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések
előkészítésében és végrehajtásában,

-   dönt a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági
jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

-   a jegyző javaslatára előterjesztést nyújthat be a hivatal belső szervezeti
tagozódásának, működési rendjének és ügyfélfogadási rendjének
meghatározására,

-   szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

-   gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és
az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,

-   a polgármester heti egy alkalommal, az SZMSZ 6. sz. mellékletében meghatározott időben fogadóórát tart,

-   a polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat,
valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv.
határozza meg.

-   A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. sz. melléklete
tartalmazza.

 

/5/ A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, akkor a határozat végrehajtását felfüggesztve, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását.

A kezdeményezést az ülést követő 3 munkanapon belül nyújthatja be a képviselő-testületnek, melyről a Testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.

 

VI/4. Az alpolgármester

59. §.

 

/1/* A képviselő-testület saját tagjai közül, a polgármester javaslatára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére - titkos szavazással alpolgármestert választ.

Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik, és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart.

Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.

 

/2/** Az alpolgármester tiszteletdíját, avagy illetményét a képviselő-testület állapítja meg.

 

/3/ Az alpolgármesterre a polgármesterre vonatkozó szabályok az irányadók. Feladatait a polgármester határozza meg, munkáját a polgármester irányításával látja el.

 

/4/ Az alpolgármester a polgármestert annak távollétében azonos jogkörrel helyettesíti, továbbá az SZMSZ 6. sz. mellékletében meghatározott időpontban ügyfélfogadást tart.

 

 

VI/5. A tanácsnok

60.§

/1/ ****

 

/2/ ***

 

 

VI/6. A jegyző

61. §.

 

/1/ A képviselő testület - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.  A kinevezés határozatlan időre szól.

 

* = Az 59.§ (1) bek. második-harmadik mondata az 1/2008.(II.1.) KTr. 5.§ (3) bek.-e szerinti rendelkezés, mely 2008. feruár 1.-től hatályos.

** = Az 59.§ (2) bek.-e az 1/2007.(I.29.) KTr. sz. rendelet 17. §-a szerinti rendelkezéssel 2007. február 1-től hatályos.

*** = A 60.§ (2) bek.-t (hatályon kívül helyezte a 7/2004.(III.26.) KTr. 16.§ (4) bek.-e – 2004. május 1.-től.)

**** = A 60.§ (1) bek.-t (hatályon kívül helyezte a 13/2008.(X.31.) KTr. 1. §-a – 2008. november 1.-től.)

 

 

/2/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

a./ Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, melyen belül saját ügykörében:

- előkészíti a képviselő-testület, illetve a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

- tanácskozási joggal részt vesz a testület, meghívottként részt vehet a bizottságok ülésein,

- törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában, emellett köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

- ellátja a testületi munkával kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat:

gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, felterjesztéséről, a határozatok és rendeletek kihirdetéséről,

- rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és ügyintézéséről.

 

b./ További feladatai:

- dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, illetve

szabályozza azokban a kiadmányozás rendjét,

- gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében (kinevezéshez, felmentéshez, vezetői megbízáshoz és annak visszavonásához, továbbá jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges),

- döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

- ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és gyakorolja a hatósági hatásköröket.

 

c./ Egyéb feladatai:

- szervezi a Polgármesteri Hivatal jogi felvilágosító munkáját,

- ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

- javaslatot tesz a polgármester útján a Képviselő-testületnek a Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos szabályozásra és intézkedésekre.

 

VI/7. A Polgármesteri Hivatal

62. §.

 

/1/ A képviselő testület egységes hivatalt hoz létre - Polgármesteri Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésére, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.

 

/2/ A Polgármesteri Hivatal önálló költségvetési szerv. Költségvetése határozza meg a működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

/3/ A Képviselő-testület az SZMSZ 6. sz. mellékletében határozza meg a Hivatal működési rendjét, feladat- és hatáskörét, továbbá ügyfélfogadási rendjét.

 

VI/8. Az önkormányzati intézmények

63. §.

 

/1/        Az önkormányzat feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából a képviselő-testület önkormányzati intézményt, gazdasági társaságot alapíthat.

Az önkormányzat intézményeit és azok funkcióit az SZMSZ 6. sz. függeléke sorolja fel.

 

/2/ Az intézmény-alapítói jogkör - mint a képviselő-testület át nem ruházható, kizárólagos hatásköre - magában foglalja az intézmények átszervezésének, megszüntetésének jogosultságát is.

Az intézmények alapításáról alapító okiratban, átszervezéséről az alapító okirat módosításával, megszüntetéséről megszüntető okiratban kell rendelkezni.

 

/3/ Az intézmény-fenntartói jogkör magában foglalja az intézmény költségvetésének meghatározását (melyről az éves költségvetési rendeletben gondoskodik a képviselő-testület), az irányított szervezet felügyeleti ellenőrzésének jogát és a munkáltatói jogok gyakorlását egyaránt.

 

/4/ A képviselő-testület felügyeleti ellenőrzési jogát a Polgármesteren, a Pénzügyi Bizottságon keresztül, továbbá a belső ellenőr útján gyakorolja.

 

/5/ A Képviselő-testület és a Polgármester munkáltatói jogköreit az SZMSZ 5. sz. melléklete tartalmazza.

 

VII. Fejezet

Az Önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatai, társulásai

64. §.

 

/1/ A Képviselő-testület testvérvárosi kapcsolat létesítéséről és megszüntetéséről minden esetben külön egyedi szerződés keretében állapodik meg. A szerződés kötelező tartalmi elemei (a felek megnevezésén túl):

· együttműködés céljának megnevezése

· a kapcsolattartás formáinak, módjának,

· továbbá finanszírozásának szabályozása.

 

/2/ Az Önkormányzat nemzetközi és hazai kapcsolatainak finanszírozására fordítható keretösszegről (és annak belső megoszlásáról) a Képviselő-testület minden évben a költségvetés elfogadásakor dönt.

 

/3/* A Csobánkára érkező testvérvárosi delegációk program-tervezetének összeállításáról a Polgármester gondoskodik. A nemzetközi kapcsolatok koordinálása és ellenőrzése ugyancsak a Polgármester feladata, aki a képviselő testület folyamatos tájékoztatásán túlmenően, minden év decemberében köteles a Képviselő-testületnek beszámolni e kapcsolatok alakulásáról.

* = A 64.§  (3) bek.-nek utolsó a 7/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet 16.§ (4) bek.-vel megállapított szöveg, mely 2004. május 1.-től hatályos.

 

/4/ A kapcsolattartáshoz szükséges kiküldetéseken a polgármester vagy az alpolgármester, illetve a tanácsnok jogosultak részt venni. A találkozókon szükséges további résztvevők számáról és személyéről a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület állandó bizottságainak elnökeiből álló eseti bizottság dönt

 

/5/ A kiküldetésekről a delegáció vezetője a kiküldetést követő testületi ülésen úti jelentés formájában számol be.

 

/6/ Csobánka község testvérvárosa 1992. július 4. óta Wertheim am Main – miután az Önkormányzat 94/1991.(VII.14.) sz. KT-határozatával csatlakozott a Szentendre és e németországi település között létrejött testvérvárosi kapcsolathoz.

A csatlakozás fő alapja és indoka: a Csobánkáról 1946-ban kitelepítettekkel a szorosabb kapcsolatok ápolása, s ezen keresztül az európai nemzetek egymás megismerését elősegítő sokrétű kapcsolatainak létesítése.

A nemzetközi kapcsolatok részletes szabályait a megkötött testvérvárosi szerződések tartalmazzák.

 

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

65. §.

 

/1/ E rendelet 2001. október 15.-én napján lép hatályba.

 

/2/ A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Csobánka község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/1996.(III.28.) KTr. sz. rendelete, az azt időközben módosító 6/1997.(III.20.) KTr. sz., 9/1997.(VI.23.) KTr. sz., 12/1997.(IX.12.) KTr. sz., 17/1997.(XII.18.) KTr. sz., 6/1998.(IV.23.) KTr. s., 5/1999.(VII.1.) KTr., sz., 8/2000.(V.25.) KTr. sz., 12/2000.(XI.23.) KTr. s., 2/2001.(II.25.) KTr. sz., és 9/2001.(IV.16.) KTr. sz. rendeletekkel együtt, továbbá a Testületi hatáskör átruházásáról szóló 13/1992.(VI.18.) KTr. sz. rendelet. Egyidejűleg hatályát veszti a Polgármesteri Hivatal Ügyrendjét szabályozó 20/2001.(I.25.) KT-határozat is.

 

/3/ Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

 

 

66. §.

AZ SZMSZ MELLÉKLETEI ÉS FÜGGELÉKEI

(az 1/2008.(II.1.) KTr. sz. rendelet 6.§ (4) bek.-e értelmében, 2008. február 1.-től!)

 

/1/ E rendelet elválaszthatatlan –s csak rendelettel módosítható – mellékletei a következők:

1. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök és a gyakorlásukra jogosultak jegyzéke

2. Közbeszerzési Szabályzat

3. A befektetőkkel történő kapcsolattartás eljárásrendje

4. A fejlesztési kiadások realizálásának eljárásrendje

5. A Képviselő-testület és a Polgármester munkáltatói jogai

6. Csobánka község Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Működési rendje

 

/2/ A rendelet – minősített többséggel hozott határozattalmódosítható – függelékei az alábbiak:

1. Csobánka község közigazgatási területe (és szavazóköri beosztása)

2. A Képviselő-testület tagjainak adatai

3. Helyi kisebbségi önkormányzatok adatai

4. A Képviselő-testület bizottságai és azok személyi összetétele

5. A bizottsági ülések időpontja

6. Csobánka község Önkormányzata intézményeinek felsorolása

7. Minta a bizottsági ügyrendek elkészítéséhez

8. A személyi pályázatok elbírálásának egységes rendje

9. Állandó tanácskozási joggal felruházott személyek és helyi egyesületek, civil szerveződések felsorolása

10. A költségvetéssel/gazdálkodással összefüggő feladatok és hatáskörök megoszlása /tájékoztató táblázat/

 

 

Csobánka. 2001. szeptember 27.

Török István s.k. Dr. Finta Béla s.k.

polgármester jegyző

 

 

Fentiek hiteléül:

 

Csobánka, 2010. március 31.

 

Dr. Finta Béla

jegyző